Miért bizonyul hatékony konfliktuskezelő mechanizmusnak a mediáció?

Ahogyan az élet számos területén, úgy az üzleti szférában is relatíve sűrűn találhatjuk szembe magunkat különféle konfliktushelyzetekkel, melyek megnehezítik előre-haladásunkat, és gyakran nehezen elviselhető mentális terhet rónak ránk. Az alábbiakban a konfliktus coachingról, a mediáció rendeltetéséről igyekszünk röviden szót ejteni, hogy a fennálló konfliktusos helyzetet professzionális módon tudjuk kezelni.

Noha a konfliktusok kialakulását néhány praktikus „eszközzel” meg lehet előzni, mégis amennyiben a felek úgy vélik, hogy külső segítségre szorulnak, kérjék egy szakember hozzáértő segítségét, aki a mediáció alkalmazásával hozzájárul a felmerült probléma megoldásához.

 

Melyek lehetnek a konfliktusmegelőző elemek?

Az emberi interakciókra épülő életünk okán magánemberként és egy vállalkozás tagjaként ugyancsak tapasztalhatjuk, hogy a célok, a vélemények és értékek nem minden esetben összeegyeztethetők egymással, ezért időnként a tagok között nézeteltérések alakulhatnak ki.

A felelősség(ek) tisztázása – amennyiben egyértelmű, hogy egy csapat tagjaként kinek milyen feladat jut osztályrészül, ha kristálytisztán meg van határozva egy adott projektben betöltött egyéni szerep, nagy eséllyel elejét vehetjük a konfliktushelyzetek kialakulásának, illetve produktívan tudjuk kezelni azokat.

Személyközi kérdések tisztázása – ha csapatról van szó, akkor annak minden tagja kérve-kéretlenül részesül a csoportélet számtalan aspektusából. Előfordulhat, hogy a konfliktus forrását az interperszonális kapcsolatokban kell keresnünk, hiszen a csapat minden egyes tagja különféle személyiségű emberekből áll össze, ezért a zavar kialakulása előtt érdemes egymás között tisztázni az esetlegesen felmerülő, egymástól eltérő kérdéseket.

 

Kihívások szülte konfliktushelyzetek

Az egyéni és szakmai célkitűzések elérésére törekvéseink során elkerülhetetlenül képbe lépnek a kihívások, melyeket akár egyénként, akár csapattagként szükséges legyőznünk – a fejlődés, az előrehaladás érdekében. Bár a kihívások által szült konfliktushelyzetek nem minden esetben bírnak negatív előjelű konnotációval, hiszen vannak ösztönző jellegűek is, mégis a legtöbb esetben a konfliktus kevésbé kellemes módon fészkeli be magát az életünkbe, különféle problémákat idézve elő. Ezek közül a problémák közül hozunk néhány jellemző példát:

Mentális problémák – a konfliktus okozta csalódás, kilátástalanság, megoldáshiány egyénként és csapattagként egyaránt stresszbe torkollhat, mely kedvezőtlen módon befolyásolja a privát és szakmai életet egyaránt.

Továbbá előfordulhatnak alvási nehézségek, étrendzavarok (túlétkezés, vagy éppen ellenkezőleg: étvágytalanság formájában), fejfájás és rossz közérzet üthetik fel a fejüket. Mindezek hatására megeshet, hogy az illető személy, vagy személyek alul-motiválttá válnak a szakmai prosperálást illetően, kihagynak értekezleteket, megzavarják vagy megakadályozzák a munka menetét. Ez az egyik jele annak, hogy érdemes igénybe venni a mediáció segítségét.

A hatékonyság szembetűnő csökkenése – a konfliktushelyzetben leledző személyek idejük jelentős részét magával a felmerült probléma megoldásával töltik, elkerülve egyéb fontos feladataikat.

Kevésbé képesek összpontosítani más, folyamatban lévő projektekre, így frusztráció, kellemetlen atmoszféra alakulhat ki, melynek eredményeként csökken a termelékenység.

 

Miben lehet segítségünkre a mediáció?

A konfliktus coaching a coaching, valamint az alternatív vitarendezés speciálisan ötvözött folyamataként tartható számon. Amennyiben a fentiekben lejegyzett preventív eszközök, illetve vita-, konfliktusmegelőző mechanizmusok hiányában (avagy ellenére) mégis konfliktushelyzet állt elő, a mediáció segítségével nagy eséllyel megoldhatjuk azt.

A konfliktushoz hasonlóan a mediáció is kontextuálisnak minősíthető, egyszersmind a vita elbírálásának utolsó passzusaként tartható számon.

 

A mediáció során a coach szakember mint bizalmas, illetve mint szövetséges segít:

  • megoldani, feloldani egy múltbéli, avagy jelenben fogant, aktuális problémát
  • elejét venni a felesleges vitáknak
  • felkészülni egy vitarendező beszélgetésre
  • a coach szinergikusan (együttműködő módon) van jelen a procedúrában
  • segít felismerni az egyének konfliktuskezelési célkitűzéseit
  • arra sarkallja a jelenlévőket, hogy törekedjenek az előzetesen és közösen meghatározott célok elérésére
  • a mediáció bizalmas folyamatában részt vevő egyén vagy egyének önkéntesen vannak jelen
  • egy feladat- és eredményorientált procedúráról van szó
  • a mediációs coaching során a mediátor szerepe az adott konfliktushelyzettől, a körülményektől, valamint az ügyfél céljaitól függően változó lehet
  • útmutatást ad arról, hogy mely kommunikációs módszerek lehetnek hatékonyak a kihívást jelentő interakciók során
  • a mediáció segítségével a coach segíti ügyfeleit abban, hogyan tudnak konstruktív módon részt venni egy konfliktusos beszélgetésben
  • a mediciós coachok noha proaktívan vesznek részt a beszélgetésben, mégis elsősorban csendes partnerekként tarthatók számon, melynek során együttműködnek ügyfeleikkel, hogy azok növelni tudják (illetve akarják) konfliktuskezelési kompetenciájukat.

 

A mediáció mint vitarendezési mechanizmus abban nyújthat segédkezet az emberek számára, hogy többet megtudjanak önmagukról, és ennek hatására hatékonyan kezeljék az esetlegesen felmerülő konfliktusos szituációkat a magánéletben és munkában egyaránt.

 

“Nagy dolog a távíró, még nagyobb a drótnélküli távíró, de a legnagyobb dolog mégiscsak az, hogy két ember -dróttal vagy drót nélkül-egyáltalán szót tud érteni egymással.” Freud

A mediáció egy alternatív vitarendezési módszer. A mediáció nem csodaszer, évtizedek nemzetközi és hazai tapasztalata bizonyítja, hogy a mediáció szabályait betartva olyan megoldások körvonalazódnak, amelyek jó kompromisszumok lesznek, és amelyek a felek kapcsolatában nem (feltétlenül) jöttek volna elő.
Egy lehetőség arra, hogy a konfliktusspirál pozitív irányba induljon el, legyen egy pozitív élmény, egy precedens, ez maga a mediációs ülés. Ennek végén a felek írásos szerződést kötnek és a tapasztalatok szerint jóval nagyobb arányban tartják azt be, mint a bírósági ítéleteket.

,,A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége”

 

KERESKEDELMI, ÜZLETI, GAZDASÁGI MEDIÁCIÓ

Egy lehetőség arra, hogy a szemben álló felek képesek egymással leülni és részt vállalni egy békésebb jövő kialakításában. Rávilágít az emberek és közösségek egymás közti viszonyaira és a felismerés az első lépés a további együttműködésre.

Mutasson bárki olyan vállalatot, ahol a vezetők vagy a menedzserek közti rivalizálás sosem fordul ellenségeskedésbe! Ahol a főnök-beosztotti viszony problémamentes, és mindenki a képességeinek és teljesítményének megfelelő bánásmódban részesül. Ahol a legokosabb kerül a ranglétra tetejére, és a csapat minden tagja képes ugyanazért a célért együtt dolgozni. Kiszámolta-e valaha bárki, hogy egy adott vállalatnak ezek a konfliktusok mennyibe kerülnek? Hány csúcsvezetői munkaóra, mennyi elpazarolt energia és idegsejt megy pocsékba az ilyen konfliktusok mentén? És vajon nem az egyik legjobban megtérülő beruházás-e az, ha mediátorokkal sikerül idejében megakadályozni, vagy feloldani az ilyen értelmetlen vitákat? Biztos, hogy az egymásnak feszülést csak úgy lehet megoldani, ha az egyik vagy mindkét felet a főnök kirúgja? Mi van, ha mindkét fél fontos a vállalatnak?
KIM Igazságügyi főosztályán J/000542 nyilvántartva.